Ahogy eredetileg kezdődött...
"ELŐSZÓ
Másik idő, másik galaktika. A mesebeli Régi Köztársaság hatalmasabb volt, mint az idő, mint a távolság. Fölösleges tehát arról beszélni, hogy hol volt vagy miből lett, elég annyit tudni, hogy – az volt a Köztársaság. Valaha, a Szenátus bölcs uralma és a Jedi-lovagok oltalma alatt, a Köztársaság virágzott és gyarapodott. De amint máskor is gyakran megesik, ha a gazdagság és a hatalom túllép egy bizonyos küszöböt, s dicsőségesből félelmetesbe csap át, most is megjelentek a színen a sötét erők, amelyeknek a gonoszsága csak a mohóságukkal vetekszik. Tündöklése tetőfokán a Köztársaságot is utolérte végzete. Akár a leghatalmasabb faóriás, mely képes szembeszegülni bármilyen külső támadással, a Köztársaság, is belülről kezdett rothadni, noha az emésztő kór kívülről láthatatlan maradt. A kormány néhány örökké nyughatatlan és hatalomra éhes tagjának, valamint a tekintélyes kereskedelmi szervezeteknek a támogatásával a nagyravágyó Palpatine szenátor ragadta magához a hatalmat: sikerült magát megválasztatnia a Köztársaság elnökének. Megígérte, hogy újra egyesíti a széthúzó népet, s visszaállítja a Köztársaság régi dicsőségét. Amint azután biztosan ült az elnöki székben, kikiáltatta magát császárnak, s nem érdekelték többé a nép bajai. Nem sok idő kellett hozzá, s éppen az általa magas pozícióba ültetett tanácsadók és talpnyalók nőttek a fejére, és az igazságtalanságok ellen háborgó nép hangja nem jutott el a fülébe. Miután csalással és árulással sikerült kipusztítaniuk a Jedi-lovagokat, akik ebben a galaktikában az igazság védelmezői voltak, a császári kormányzók és hivatalnokok hozzáfoghattak, hogy megszervezzék rémuralmukat a galaktika csüggedt világai fölött. Számtalan kis zsarnok használta fel a császári katonaságot és az egyre jobban elszigetelődő császár nevét arra, hogy saját személyes ambíciói előtt egyengesse az utat. Az újabb gyalázatos gaztettek hírére azonban néhány bolygórendszer fellázadt. Az Új Rend ellenségének nyilvánították magukat, és megkezdték hatalmas harcukat a Régi Köztársaság visszaállításáért. Kezdettől fogva nyomasztó hátrányban voltak azokkal a rendszerekkel szemben, amelyeket a császárnak sikerült igája alá hajtania. Azokban az első, sötét időkben szinte bizonyosnak látszott, hogy az ellenállás fennen ragyogó lángját elfojtják, még mielőtt az új igazság fénye bevilágíthatná az elnyomott és meggyötört népek galaktikáját… A Whill Krónika Első Mondájából „A lehető legrosszabb helyen, a lehető legrosszabbkor éltek. Nem csoda, ha hőssé lettek.” Leia Organa, Alderaan szenátora"
Üdv mindenkinek.
Van egy elgondolásom. Szeretném górcső alá venni a STAR WARS eredeti regényét úgy, mintha nem lenne egyetlen folytatás sem, és mi rajongók arra várnánk, hogy elkészüljön maga a film is ebből a regényből. Játszadozzunk el a gondolattal, és képzeljük el a regényben leírtak szerint, annak továb gondolásával, mi hogy is lenne, lehetne, az esetleges folytatásokban? Kezdjük.
A fentebb idézett részlettel kezdődik a regény. Ha csak ennyit ismerünk, ez túl sokat nem mond el abból, hogy kik is a JEDI-k, vagy hogy kik az ellenlábasaik, netán hogy léteznek SITH-ek. Azt tudjuk, hogy a regényben, Vader kissé más, vagy inkább nagyobb szerepet kap, mint az ismert filmben. Nézzük, őt hogy írja le, mutatja be a regény:
"Két méter magas. Két lábon jár. Fekete köpönyege a háta mögött röpdös, az arc örökké láthatatlan marad az eléje kötött célszerű, mégis bizarr fekete fém légzőrostély mögött ez volt Szith Fekete Lovagja; tiszteletet és félelmet ébresztett, ahogy végigcsörtetett a lázadó hajó folyosóján. Rettenet kísérte a Fekete Lovagok útját. Ebből a lovagból is olyan töményen áradt a gonoszság, hogy még a viharedzett császári katonák is hátráltak előle, idegesen susmorogva egymás közt. A nemrég még halálraszánt lázadók felhagytak az ellenállással, s hanyatt-homlok menekültek, amint megpillantották a fekete vértet – a vértet, mely bár sötét volt, akár az éj, mégsem kelhetett versenyre a mögötte rejtőző agyban keringő gondolatok feneketlen sötétségével. Egyetlen cél, egyetlen gondolat, egyetlen rögeszme tartotta most fogva ezt az agyat. Darth Vader agyát szinte égette ez a rögeszme, ahogy befordult a szétlőtt csatahajó egy másik átjárójába. Itt most kezdett oszlani a füst; bár távolról még hallatszott a csatazaj. A harc itt már befejeződött, de messzebb még dúlt."
Most nézzük, hogyan szól Vaderről egy másik szereplő:
"– Hogyan halt meg az apám? – kérdezte vontatottan Luke. Kenobi nem felelt rögtön, s Luke megérezte, hogy az öregember nem kíván erről beszélni. Mindazonáltal Kenobi, eltérően Owen Larstól, képtelen lett volna arra, hogy kényelmes hazugsággal kerülje meg a kérdést. – Elárulták és meggyilkolták – jelentette ki komoran Kenobi –, méghozzá egy fiatal Jedi, név szerint Darth Vader. – Nem nézett Luke-ra. – Az én neveltem. Egyike a legtehetségesebb tanítványaimnak… és az egyik legfájdalmasabb tévedésem. Vader arra használta föl a tanításaimat – kezdett el ismét föl-alá járkálni – és a benne szunnyadó erőt, hogy gonoszságot tegyen, hogy támogassa a későbbi galád császárokat. Hogy a Jedi-lovagokat száműzték, szétzüllesztették vagy megölték, nemigen maradt senki, aki szembeszállt volna vele. Mára pedig jóformán mindahányat kiirtották. Megfejthetetlen kifejezés jelent meg Kenobi arcán. – Sok szempontból túlságosan jók voltak és túlzottan is jóhiszeműek. Túlságosan bíztak a Köztársaság rendíthetetlenségében, s közben nem vették észre, hogy míg a test talán továbbra is egészségesnek látszott, a fej megbetegedett, és hanyatlásnak indult, utat nyitva ezáltal az olyanok előtt, mint a császár. Bárcsak tudnám, mit akarhat Vader. Néha az az érzésem, sunyin meglapul, és várja a megfelelő pillanatot, hogy azután valami megmagyarázhatatlan aljasságot kövessen el. Mert törvényszerűen ez a sorsa annak, aki birtokában van az erőnek, de a sötét oldala keríti a hatalmába. Luke-ot megzavarták a hallottak."
Nos, mára ennyi. Kíváncsi vagyok, hogy ha csakis az idézeteket veszitek figyelembe, illetve csakis a regényt, hogyan képzelnétek el ezt a galaxist az előszó fényében, valamint Vadert, a bemutatásai alapján?
Hamarosan folyt. köv.
| 
A Birodalom lovagjai, akik a Birodalomért harcolnak. Normál lovagok, akik seregben harcolnak.
